Elemezték a COP28 klímaegyezmény fosszilis tüzelőanyag hatását az éghajlatváltozásra

November 30-án a Meteorológiai Világszervezet jelentést tett közzé a globális hőmérsékleti átlagokon.

A jelentés több szervezet adatain alapul, többek között:

• National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA)
• Az éghajlat-kutatási világprogram
• A Global Atmosphere Watch
• A Global Cryosphere Watch
• Kormányközi Oceanográfiai Bizottság – UNESCO (UNESCO-IOC)
• ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP)
• Egyesült Nemzetek Katasztrófakockázat-csökkentő Hivatala (UNDRR)

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy 2023 volt a legmelegebb év a feljegyzett történelemben. A fosszilis tüzelőanyag-hatás nyilvánvalóvá vált, számokban kifejezve.

Kijelentette, hogy a globális átlaghőmérséklet 2023-ban 1,4 fokkal volt magasabb, mint az iparosodás előtti átlag.

Ez a jelentés megteremtette a terepet a COP28 számára, amelynek ugyanazon a napon, november 30-án kellett volna kezdődnie.

A konferencia 13 napig tartott, és december 12-én ért véget, de nem egy mérföldkőnek számító megállapodás megkötése előtt.

Ezt a mérföldkőnek számító megállapodást „mérföldkőnek” nevezik, mert most először ismeri el, hogy azonnal tennünk kell valamit a fosszilis tüzelőanyagok éghajlatra gyakorolt ​​hatása ellen.

Az ügylet fő következtetése az volt, hogy a kibocsátás ~25 GtCO₂e (25 gigatonna szén-dioxid-egyenérték) 2030-ig csökkenteni kell.

Ez a csökkentés az „északcsillag-célt” (legfeljebb 1,5 Celsius-fok hőmérsékletnövekedést) tartja a helyes úton.

A COP28 jelentős mérföldkő volt a helye, az eredménye, az időzítése miatt, és mindenekelőtt annak elismerése miatt, hogy meg kell fordítani a fosszilis tüzelőanyagok bolygónk éghajlatára gyakorolt ​​hatását.

A COP28 klímaegyezmény – 5 legfontosabb megállapodás

A COP28 klímamegállapodás nem kevesebb, mint 14 cselekvési pontot tartalmaz, amelyeket hivatalosan „Key Negotiated Outcomes”-nak neveznek.

Ezek olvashatók ebben a PDF-ben (8-11. oldal) a COP28 hivatalos weboldaláról.

A megállapodás számba vette a Párizsi Megállapodás óta elért eredményeket, és ennek megfelelően helyezte át a „kívánt eredményeket”.

Öt kulcsfontosságú tárgyalási eredmény kiemelkedik a COP28 megállapodásból.

Mindegyik nagy hatással lesz arra, ahogyan a részt vevő országok kezelik az éghajlatváltozást, és az alábbiakban mindegyiket megvizsgáljuk.

1. Megállapodás a fosszilis tüzelőanyagok hatása elleni küzdelemről

A A COP28 klímaegyezmény kulcsfontosságú eredménye a fosszilis tüzelőanyag-hatások hivatalos elismerése és azok kiszorításának szükségessége volt.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalások több mint három évtizede során ez volt az első alkalom, hogy ezt az átmenetet kifejezetten megemlítették, és nem utaltak rá.

A COP28 klímamegállapodás volt az első alkalom, hogy a „fosszilis tüzelőanyagok” szót említik a COP kimenetelében.

Az Egyesült Államok és az EU agresszív lobbitevékenységet tanúsított az átmenet érdekében, az olaj- és gázszektor pedig erős ellenállást tanúsított.

Végül megállapodtak abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagok hatása valós, és az is, hogy „igazságos, rendezett és méltányos módon” kell letérni a szénalapú üzemanyagokról.

Elolvashatja a vonatkozó záradékot arról, hogy mit kell tenni a fosszilis tüzelőanyagok hatásával kapcsolatban a szénalapú üzemanyagoktól való átállás ebben UNFCCC dokumentum (28. szakasz „d” alpont).

2. Agresszív elmozdulás a megújuló energia felé

Bár a szénalapú tüzelőanyagok fokozatos megszüntetésére vonatkozó döntés a fosszilis tüzelőanyagok hatásának leküzdése érdekében a legnagyobb eredmény, ennél többről van szó.

A COP28 klímamegállapodás arra is felszólítja a feleket, hogy megháromszorozzák erejüket megújuló energia kapacitás 2030-ra.

Ugyanakkor a cél az energia megkétszerezése hatékonyság meglévő energiarendszerek.

Ez egy része a „Globális megújuló energiaforrások és energiahatékonysági ígéret”.

Ezt a konkrét ígéretet 116 ország támogatta, kivéve India, Kína és Oroszország, a három legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ország.

Ez valószínűleg jelentős növekedést jelez a fenntartható energiaszektorban, és néhány munkahelyet biztosít a részt vevő országok gazdaságának.

Ennek részeként több ország (22) szorgalmazta az atomenergia megháromszorozását is.

Az atomenergiát tisztának tekintik, de a hulladék melléktermékeinek hosszú élettartama miatt nem megújuló.

A „nukleáris megháromszorozás” fő támogatói az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Franciaország voltak.

Ebben minden lényeges részletet megtalál UNFCCC összefoglaló dokumentum (III. záradék).

3. A nulla metánkibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalás

A COP28 megállapodás tartalmazta a „Olaj- és gáz-dekarbonizációs charta”. A charta részeként a globális metáncsökkentési célt 30%-ban hirdették meg.

E cél elérése érdekében a világ vezető olaj- és gázipari vállalatai közül 50 aláírta a megállapodást, amely kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig nulla metánkibocsátást tesz lehetővé.

Nevezetesen, ez az 50 cég együtt a világ olajtermelésének több mint 40%-át teszik ki, és felelősek a bolygó éghajlatára gyakorolt ​​fosszilis tüzelőanyag-hatások jelentős részéért.

A költözés elősegítésére a A Világbank létrehozta a GFMR-partnerséget250 millió dollár (197 millió GBP).

A GFMR a „Global Flaring And Methane Reduction” rövidítése, és célja, hogy segítse a metánkibocsátás tudományát.

Nevezetesen, sok jelentős szereplő (Chevron, Exxon, ENOC) jelenleg nem járul hozzá az alaphoz.

4. „Veszteség és kár” alap létrehozása

A COP 27, amelyet tavaly az egyiptomi Sharm El-Sheikhben tartottak, egy „Veszteség és kár” alap létrehozása mellett foglalt állást.

révén jött létre az alap a COP 27 2.CP.27 és 2.CMA.4 határozatának (3) bekezdése.

Ennek az alapnak az lenne a fő célja, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a gazdaságilag gyengébb nemzeteknek az „éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásainak” kezelésére.

A COP28-on ezt az alapot végül több mint 50 UNFCCC-tag fél aktiválta, és befizetéseket könyvelt el.

keresztül működött az alap a COP28 2.CP.28 és 2.CMA.5 határozatának 2. és 3. bekezdése.

Összességében a COP28 klímamegállapodás L&D alapja 792 millió dollár (622 millió GBP) támogatást biztosított.

Ne feledje, hogy a megerősített szám a cikk írásakor érvényes, az UNFCCC-feleknek jövő évig kell bejelenteniük hozzájárulásuk összegét.

5. Nyilatkozat az élelmiszer-rendszerekről

Elemzés: A COP28 felvette az étlapra az élelmiszerrendszer átalakítását, de ki fogja felvenni a számlát? @tslavinm beszél hozzá @DianeBHoldorf @morgan_gillespy @pattyfong17 Carlos Nobre Juliana Lopes Amaggi #eső #SaveSoilMovement @wbcsd @FOLUCoalition @REvents_SustBiz https://t.co/8MrvNLeLnG

— Reuters Events Sustainable Business (@REvents_SustBiz) 2023. december 22

A COP történetében újabb első alkalommal 134 ország írta alá az élelmiszerrendszerekről szóló COP28 nyilatkozatot.

A nyilatkozat foglalkozik és elismeri az éghajlatváltozásnak az élelmezésbiztonságra és az élelmezési rendszerekre gyakorolt ​​hatását szerte a világon.

A nyilatkozattételi tárgyalások részeként a fő példák Srí Lanka és Libanon voltak.

A COP28 klímaegyezmény élelmiszerrendszerekre vonatkozó nyilatkozata arra szólítja fel a feleket, hogy ezt vegyék bele nemzeti politikáikba.

Ez magában foglalja az „innováció és technológia támogatását”, valamint a feltörekvő nemzetek számára nyújtott „pénzügyi és technikai támogatást”.

A nyilatkozat az úgynevezett „Élelmiszerrendszereink átalakítása: Verseny az ellenálló képességért”.

A COP28 klímamegállapodás hatással lesz az éghajlatváltozásra? – 5 fő kihívás

A COP28 klímamegállapodást számos ambiciózus megállapodás jellemzi, amelyek közül ötöt már fentebb ismertettünk.

A megállapodás egyben cselekvési terv is, és számos intézkedést javasol ezen ambiciózus célok elérésére.

A szakértők azonban az üzletet „csalódást keltő győzelem”, „durván elégtelen” és „felvizezett”.

Ez felveti a kérdést, mennyire hatékony a COP28 klímaegyezmény? Az alábbiakban áttekintjük azokat a legnagyobb kihívásokat, amelyek hatással lehetnek az ügylet hatékonyságára.

1. A szén-dioxid-üzemanyag-kivonás kiskapukat hagyott a fosszilis tüzelőanyag-gyártó vállalatok számára

A fokozatos kivonás küldetése a „szén-alapú üzemanyagokról” (a megújuló energiaforrásokra) való gyors átállás.

A COP28 klímamegállapodás azonban két nagy kiskaput hagyott az olaj- és gázipari vállalatok számára.

1. Átmeneti üzemanyagok

A COP28 klímamegállapodás nagymértékben támogatja az „átmeneti tüzelőanyagokat”. Ezek az üzemanyagoknál kevésbé szennyező, de nem megújuló üzemanyagok.

E tekintetben az „átmeneti” tüzelőanyagokat gyakran földgázként, cseppfolyósított kőolajként és sűrített földgázként értelmezik.

2. CCS technológia

A CCS a szén-dioxid elkülönítése és tárolása. A COP28 klímaegyezmény nem beszélt a CCS-technológia korlátozásairól, amely nem tekinthető hatékony módszernek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A CCS-technológiára költött pénzt máshol is jól fel lehetne használni.

Ezek a lépések aggodalmat keltettek, hogy alááshatják a fosszilis tüzelőanyagokról való gyors átállás célját.

2. A megújuló energiarendszerek jelentős beruházást igényelnek

Természetesen a szénalapú fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodás a COP28 klímaegyezmény egyik sarokköve. Ez azonban nem mentes a kihívásoktól.

A fosszilis tüzelőanyagok előállítása, forgalmazása és felhasználása sokkal gazdaságosabb, mint megújuló társaik.

Ez az egyik fő oka annak, hogy a megújuló energiaforrások könnyebben hozzáférhetők a fejlett gazdaságokban.

A megállapodás nem foglalkozott ezzel a jelentős beruházással, amely jelentős hatással lesz a fejlődő országok költségvetésére.

A North Star cél egyenlően oszlik el, és a szén-dioxid-csökkentési cél egyenlően oszlik el, de az anyagi teher nem tud egyenlően kell elosztani.

Egy kis szigetország nem lesz képes akkora megújulóenergia-befektetést vállalni, mint például az Egyesült Államok vagy Franciaország.

A COP28 klímamegállapodás teljes mértékben elmulasztotta kezelni, sőt nem is tudomásul venni ezt a helyzetet, ami kritikákhoz vezetett.

3. Az üzemanyag-fogyasztásból származó kibocsátások továbbra is komoly aggodalomra adnak okot

A COP28 éghajlati megállapodás meglehetősen kritikus hiányossága az, hogy nem foglalkoznak a fosszilis tüzelőanyagok végfelhasználóival.

Az ügylet elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok termelésének (forrásának) korlátozására összpontosít. Nem foglalkozik a meglévő tüzelőanyagok használatából eredő (hatalmas) kibocsátással.

Ez magában foglalná a gépjárműveket, a villamosenergia-termelést, a hajózási ipart, a légi közlekedést stb.

Ez azt jelenti, hogy a fosszilis tüzelőanyag-ipar éghajlati hatásainak jelentős részét nem kezelik mindaddig, amíg a világ teljesen át nem tér a megújuló energiaforrásokra.

Ez a különbség alááshatja az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére és az Északi Csillag 1,5 Celsius fokos céljának elérésére irányuló erőfeszítéseket.

4. Részletezés hiánya a veszteség- és káralap szabályzatában

Környezetvédelmi szakértő @S_Maryam8 & @harjeet11a Climate Action Network International globális politikai stratégiájának vezetője, elemzi a kulcsot #COP28 eredmények. Kiemelték a veszteség- és káralap működésbe lépését az első napon, de felhívják a figyelmet a fosszilis tüzelőanyagokra való átállás nyelvének hibáira, és… pic.twitter.com/rl3KqBplN5

— New Wave Global (@NewWaveGlobal_) 2023. december 23

Az L&F alap működésbe lépése nagyon pozitív lépés, de nem hiányosságoktól mentes.

Mindenekelőtt a éghajlatváltozás okozta károkat a becslések szerint évente 100 milliárd dollárba kerül 400 milliárd dollár (79 milliárd GBP – 315 milliárd GBP).

Ezenkívül nem dolgoztak ki szabályzatot a pénzeszközök elosztására, visszaszerzésére, vagy a folyósítást követően használják fel.

Az L&F alap azt mondta, hogy a „költségvetésileg fejlődő és gazdaságilag gyengébb” nemzetek számára készült, de ez a legrészletesebb.

Nincsenek intézkedések a felvett teljes forrás egyenlő elosztására, nem említik a tartalékolási kötelezettséget, a visszafizetési követelményeket és a felhasználási irányelveket.

5. Kérdőjelek a fenntartható élelmezési rendszerek politikai integrációjáról

A COP28 hangsúlyozta, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a jövőbe illő átmenetet #Élelmiszerrendszer amely egészséges és #FenntarthatóÉlelmiszer mindenkinek. 🌱🌍

Hogy van a #Élelmiszeripar együttműködve elérni a #NetZero élelmiszer rendszer? 🤝🍽️

Olvass tovább blogunkban 🔗 https://t.co/zqABLPUfyI pic.twitter.com/Hg32qr6vCC

— EIT Food (@EITFood) 2023. december 22

Az élelmezésbiztonságról szóló nyilatkozat leginkább a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok bevezetéséről szól.

A kezdeményezés sikere azonban az összes érintett fél együttműködésén múlik.

A fenntartható mezőgazdaság felé való elmozduláshoz következetes nyomon követésre és a kötelezettségvállalások betartására lenne szükség.

Lényeges, hogy az érintett országoknak be kell építeniük a nyilatkozat pontjait nemzeti politikáikba, ami még néhány évig nem lehetséges.

A nyilatkozatban megfogalmazott célok eléréséhez jelentős pénzügyi támogatásra, technológiai átalakításokra és szakpolitikai reformokra lesz szükség.

Az olyan agrárgazdaságok számára, mint India, Srí Lanka és Afrika nagy része, ez a lépés a gazdaságra gyakorolt ​​hatás miatt nem feltétlenül lehetséges gyorsan.

A COP28 klímamegállapodás nem vette figyelembe ezt a kihívást a drágább élelmiszerrendszerek gazdasági hatásai tekintetében.

Több remény, mint kétségbeesés

A COP28 klímamegállapodás jelentős előrelépést jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és ebből a szempontból meglehetősen lenyűgöző.

Azonban még ki kell állnia az idő próbáját, és számos jelentős kihívással kell szembenéznie ahhoz, hogy jelentős hatást hagyjon maga után.

A COP28 megállapodás sikere attól függ, hogy a globális közösség hogyan reagál ezekre a kihívásokra, és hogyan tartja be a kötelezettségeit.

Végső soron a COP28 megállapodást nem az ígéretek határozzák meg, hanem a megtett lépések és az a kollektív elhatározás, hogy ezeket az ambiciózus célokat kézzelfogható, globális eredményekké alakítsák.