Elfelejthetjük a rezsit örökre! A passzívházaké, a zéró- és pluszenergiás épületeké a jövő!
Október 15-én beköszönt a fűtési szezon, az áprilisig tartó időszakban – az időjárás függvényében – tetemes havi kiadással számolhatunk, sokan kényszerülnek kiadásaikat átcsoportosítani a magas fűtésköltség miatt. Pedig van megoldás: passzívház-technológiával nemcsak az energiaköltségek, hanem a környezetterhelés is jelentősen csökkenthető. Az Európai Unió döntése értelmében 2018-tól minden állami tulajdonú épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését célzó technológiát kell a megvalósítás során alkalmazni. Nemcsak új épületek esetén, hanem átfogó felújításnál is. A passzívház követelményrendszer maradéktalanul megfelel ennek a célnak. A nyugati országokban, sőt, távol-keleten is robbanásszerűen terjed a technológia. De mi a helyzet Magyarországon?
A világon eddig mintegy 40 ezer passzívház épült – döntő hányaduk Ausztriában és Németországban. Üzemelő passzívházak tízezrei bizonyítják tehát, hogy a Wolfgang Feist fizikusprofesszor által a kilencvenes évek elején kidolgozott passzívház elmélet működik. A hagyományos technológiával létesült épületek energiaköltségeihez viszonyítva a passzívházak 85-90 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, a fűtésigény elenyészően kevés.
A világ első passzívházát maga a koncepció megteremtője, Feist professzor építtette a németországi Darmstadtban, a négylakásos sorház egyik lakásában 1991 óta lakik a családjával. Az Innsbrucki Egyetem épületfizika professzora világhírű szaktekintély, legutóbb a Brit Építészek Királyi Intézete választotta tiszteletbeli tagjává.)
A világon fellelhető passzívházak döntő többsége lakóépület, de az utóbbi években sokféle épülettípus létesült a kimagaslóan energiahatékony technológiával. Bécsben épült meg a világ első magasháza – a Duna-parti banképületet 2013-ban adták át. Az osztrák fővárosban nagyszabású fejlesztés kezdődött: az Euro Gate városrészen kizárólag passzívházak létesülnek. Az egykori Aspang vasútállomás telkén, Landstrasse kerületben kialakítandó új városnegyedben kizárólag passzívház-minőségű lakásokat, irodákat és kereskedelmi létesítményeket építenek. A kivitelezés első üteme már megvalósult: 800 lakás épült, ezekbe összesen közel hétezren költöznek majd be. Az építkezés összköltsége 103 millió euró, a bécsi önkormányzat több mint 40 millió euróval támogatja a programot.
Egyre több oktatási intézmény és irodaház épül Európa-szerte passzívház standard szerint, sőt, a romániai Szászfenesen passzívház templom és parókia létrehozását tervezik. A megvalósult passzívházak bizonyítják: a Wolfgang Feist fizikusprofesszor által a kilencvenes évek elején kidolgozott passzívház elmélet működik. Kiválóan bevált, pont úgy, ahogy eltervezték: a rendszer a mai energiaárak mellett a hosszútávú gazdasági optimum körül valósítható meg. Ezen felül magas komfortot és biztonságot kínál a növekvő energiaárakkal szemben.
Magyarország lemaradásban?
Annak ellenére, hogy a technológia a nem túl távoli Ausztriában és Németországban már másfél évtizede jól ismert és elterjedt, hazánkban viszonylag későn, 2009-ben jelent meg, amennyiben az első megépült – minősítési tanúsítvánnyal rendelkező – passzívházból indulunk ki. (Több nyugat-európai országban is ekkoriban kezdtek megjelenni az első passzívházak.) A szadai lakóház Szekér László okl. építészmérnök, minősített passzívháztervező tervei alapján valósult meg, de az érdem nemcsak az övé, az épületgépészet és a kivitelezés sikere is, minden közreműködőnek újszerű kihívásokkal kellett megbírkóznia. A használatba vételt követő 4. évben interjú készült a tulajdonossal, aki elmondta: maximálisan elégedett a passzívházzal.
Az első magyar passzívház híre bejárta a médiát, ám azoknak, akik áttörést reméltek, csalatkozniuk kellett: nem mondható, hogy a magyarok kedve megjött a passzívházépítéshez. A gazdasági recesszió is keresztülhúzta a számításokat, lejtőre került az építőipar, a lakásépítés rég tapasztalt mélyponton van. Szekér László a tévhiteket cáfolandó összehasonlító elemzést készített, amely azt boncolgatja, hogy megéri-e ma Magyarországon passzívházat építeni?
A passzívháztervező 2009 óta több passzívházat tervezett. Ezek közül külön említést érdemel a 2012-ben átadott passzívház iskolaépület. Budapest XX. kerületében, egy meglévő iskola bővítéseként épült meg az első magyar középület, amely megfelel a passzívház követelményrendszernek.
– Határidőre és többletköltség nélkül sikerült megvalósítani az épületet, amely pontosan annyiba került, mint egy hasonló nagyságú, de szokványos építésű iskolaépület – mondja Szekér László. A különbség az energiafogyasztásban van: 90 százalékkal kevesebb energiára van szükség a megfelelő komforthoz. A tantermekben folyamatosan friss levegő biztosított. Nemzetközi kutatások kimutatták, hogy az osztálytermekben nagyon hamar elfogy az oxigén, kevés a 45 percenkénti szellőztetés. Ezért tulajdonképpen az összes iskolában kötelezővé kellene tenni a folyamatos, energiatakarékos hővisszanyerős szellőztetést. Ez a projekt igazolta, hogy műszakilag lehetséges, és gazdaságosan megvalósítható ez Magyarországon – fejti ki a tervező.
Gyakori kritika a passzívházakkal kapcsolatosan a többletköltség. Tapasztalt szakemberek szerint viszont a passzívház nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos technológiával létesült épület.
Számos példát lehet sorolni a Magyarországon megvalósult, megfizethető passzívházakra, kezdve az első, szadai passzívházzal, melynek a bruttó építési költsége négyzetméterre vetítve 236 000 forint volt. Négy évvel később a pesterzsébeti iskolaépület sem került többe bruttó 265 000 forintnál. Épületfelújításokra is vannak jó példák. A passzívházak közös jellemzője, hogy fajlagos fűtési energiaszükségletük 15 kWh/m2,év alatt marad, ez egy 120 négyzetméteres épületre vetítve 1800 kWh energiaigényt jelent évente. 10 kWh energiaigényt 1 m3 földgázzal, vagy 1 liter fűtőolajjal lehet fedezni, tehát egy ekkora ház éves fűtési energiaigénye a mi közép-európai klímánkon 180 m3 földgázzal fedezhető. Egy hasonló méretű szokványos, rossz energetikai minőségű épületnél ez 1500-2000 m3 földgázt igényelne. A passzívházak további ismérve, hogy a primerenergia fogyasztásnak is van felső határa, ez pedig nem lehet több, mint 120 kWh/m2,év. Ebbe az összes elhasznált energia beletartozik: a használati melegvíz előállításához szükséges energia, a szellőzés, világítás, gépészeti berendezések segédenergia-igénye, sőt a háztartási gépek és berendezések energiaigénye is. Ez nagyon magas követelményt támaszt a tervezéssel szemben.
