Németországnak és Európának javítania kell éghajlati céljain a dubaji határozatok után? A nézetek eltérőek!.
Pózolás a Klíma Világkonferencia végén Dubaiban. És most? Fotó: Amr Alfiky/reuters
BERLIN taz |
Klíma Világkonferencia Dubaiban
Amikor a december véget ért, a Klíma Világkonferencia Dubaiban bizonyos megkönnyebbüléssel zárult. Sok szakértő úgy vélekedett, hogy a rendezvény nem bukott meg, hanem elfogadható eredményeket hozott. Jelenleg zajlik a vita arról, hogy mit jelent pontosan a dubaji zárónyilatkozat. Felmerül a kérdés: többet kell-e tennie Németországnak és az Európai Uniónak a klímapolitika terén, mint amit jelenleg terveznek? Olyan civil társadalmi szervezetek, mint a Germanwatch, igennel válaszolnak, míg a szövetségi kormány nemmel.
A Záródokumentum Értékelése
A különböző vélemények a december közepén készült záródokumentum kulcsfontosságú pontjára összpontosulnak. A jelenlegi globális klímapolitika 27. pontja kimondja, hogy minden országnak közös erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy 2030-ra 2019-hez képest 43 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez szükséges ahhoz, hogy továbbra is lehessen esélyt biztosítani a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 fokra való korlátozására.
A Germanwatch Következtetései
A Germanwatch szervezet most arra a következtetésre jutott, hogy ennek a kijelentésnek konkrét következményei vannak az EU csökkentési céljaira nézve. Ha komolyan vesszük a klíma-világkonferencia eredményeit, az EU-nak többet kell tennie, mint amit korábban tervezett. „A dubai döntések nyomán az EU-nak több mint 59 százalékkal kellene növelnie kibocsátáscsökkentési célját 2030-ra a 1990-es szinthez képest” – mondja Charly Heberer, a Germanwatch klímaszakértője. „A jelenlegi mínusz 55 százalékos cél nem elégséges.”
A Külügyminisztérium Válasza
A külügyminisztérium, amely a szövetségi kormány nemzetközi klímapolitikájának vezetője, nem fogadja el ezt az érvelést. Az EU-nak „a ‘Fit for 55‘ csomag teljes körű végrehajtása után 2030-ra legalább 55 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását” – mondta Annalena Baerbock külügyminiszter.
Az Éghajlat-segélyezési Alapok Kérdései a Költségvetési Szűkítés Miatt
„A „Fit for 55” a 2030-ra kitűzött éghajlati cél elérését célzó politikai csomag neve. „A csomag ambiciózus megvalósítása lehetővé tenné a cél kismértékű túllépését” – áll a Külügyminisztérium nyilatkozatában.
A nyilatkozatot a Zöld Párt Gazdasági és Klímaügyi Minisztériumával, Robert Habeckkel egyeztették. Az EU szén-dioxid-kibocsátásának szükséges 59 százalékos csökkentéséről nincs szó. A Klíma Világkonferencia sem határozott meg konkrét szén-dioxid-csökkentést az egyes országok számára.
Pénzügyi Besorolások
A pénzügyi besorolások is fontos szerepet játszanak. A Germanwatch szerint Németországnak, mint gazdag országnak, magas egy főre jutó kibocsátása miatt különleges felelőssége van több erőfeszítésre. „A dubai döntések azt sugallják, hogy Németországnak 2025-től lényegesen több forrást kell biztosítania a nemzetközi klímapolitika számára” – mondja Kai Bergmann, a Germanwatch munkatársa. „Ha 2024-ben csökkentik a korábban ígért 6 milliárd eurós hozzájárulást, az súlyos bizalomvesztést jelentene.”
Csak Látszólagos Konkrét Célok
Angela Merkel korábbi kancellár ígérete szerint Németország 2025-re 6 milliárd euróra emeli az éves segélyalapokat, amit a szövetségi kormány szerint már 2022-ben sikerült elérni. Most azonban csökkentik a szövetségi költségvetést.
Svenja Schulze, SPD-s fejlesztési miniszter szerint Dubaiban nem születtek konkrét döntések a finanszírozási kötelezettségekről. „A megszorítások fájdalmasak lesznek, és számos területen érezhetőek, beleértve a nemzetközi klímafinanszírozást is. Jelenleg nem előrejelezhető a 6 milliárdos klímafinanszírozási cél következményei.”
A Dubaji Konferencia Záródokumentuma
A dubaji konferencia záródokumentuma tartalmaz néhány konkrétnak tűnő, de első pillantásra nem elégséges célt. A 28. pont szerint 2030-ra a megújuló energiák termelői kapacitását a maihoz képest „háromszorosára”, az energiahatékonyság éves növekedését „megkétszerezésére” kell kitűzni. Mindkét cél globális, és nem jelent közvetlen kötelezettséget az egyes államok számára. A megfogalmazás nem jelenti azt, hogy Németországnak vagy az EU-nak a következő hét évben háromszorosára kellene növelnie a megújuló energiákat.
.
A cikk eredeti nyelven itt érhető el: http://www.taz.de/Weniger-CO2-mehr-Klima-Hilfsgelder/!5979941/
