Hőszivattyú telepítésén gondolkodik 2024-ben? Először ellenőrizze a radiátorokat és a szigetelést

Hogyan növelheti a hőszivattyú a fűtési igényt?

Mivel a hőszivattyúk sokkal alacsonyabb hőmérsékleten működnek, mint a gázkazánok – körülbelül 55°C-on a gázkazánok 65-75°C-ához képest –, tovább tart a helyiség felmelegítése.

Ez gyakran azt jelenti, hogy a háztartásoknak módosítaniuk kell a fűtési ütemezésüket a hőszivattyúval, hogy ugyanazt a komfortérzetet érjék el, mint korábban. Ez lehet több időt hagyni a felfűtésre vagy az állandó, „visszacsökkentett” hőmérséklet fenntartásával.

Ez az általános fűtési igényt 5 és 20 százalék között növelheti, egy tanulmány szerint, ami megjelent a lektorált ‘Energy and Buildings’ folyóiratban.

A kereslet nagyobb lehet azokban a lakásokban, amelyeket csak rövid ideig fűtenek napközben. A rossz szigetelésű és alacsony hőtömegű otthonok – amelyek gyorsabban hűlnek – szintén több fűtést igényelnek, különösen a hideg télű helyeken.

Más költségeket is figyelembe kell venni. A hőszivattyúk alacsony üzemi hőmérséklete miatt nagyobb radiátorokra lehet szükség, hogy érezhető legyen az előnyük. Ezért a hőszivattyú beszerelésekor néha szükséges a radiátorok cseréje.

A hőszivattyú telepítésekor fontos figyelembe venni a melegvíz-ellátást is. Mivel a hőszivattyúk nem tudnak igény szerint azonnal meleg vizet biztosítani, előfordulhat, hogy melegvíz-tartályt is be kell szerelni

Mennyire kell energiahatékony otthonnak lennie ahhoz, hogy megérje hőszivattyút venni?

A fűtési szokások, a helyi időjárás és otthona energiahatékonysága alapján becsülhető meg a kereslet növekedése, mondták a kutatók.

Bár egyes tanulmányok szerint szinte minden ház üzemeltethető hőszivattyúval, Dr. Galvin szerint az energiahatékonyabb otthonoknál a működési költségek alacsonyabbak lesznek.

Otthona becsült éves fűtési igénye segíthet eldönteni, hogy jó befektetés-e a hőszivattyú. Ez az adat megtalálható az otthon energiateljesítmény-tanúsítványán (EPC), amely évente kilowattórában (kWh) per négyzetméterben méri. Ellenőrizheti a számláit is, hogy megtudja, hány kWh-t használ négyzetméterenként, de ebből le kell vonnia a fix díjakat.

Egy olyan ház, amely a becslések szerint 70 kWh-t használ a jelenlegi gázkazán rendszerével, valószínűleg elég energiahatékony lesz, ha rendelkezik egyszerű, de hatékony dupla üvegezéssel, megfelelő üreges fal- vagy külső fal-szigeteléssel, valamint ésszerű tetőtéri és padló alatti szigeteléssel.

Az ilyen színvonalú otthonokban a hőszivattyú általában elég hatékonyan működik ahhoz, hogy megérje, mondja Dr. Galvin.

Azonban, mivel az EPC-n feltüntetett fűtési igény a régi fűtési rendszerre vonatkozik, ez nem ad pontos becslést a hőszivattyús fűtési igényekről.

Az otthon hőveszteségének és termikus tömegének ismerete segíthet, de ezek az információk jelenleg nem szerepelnek az EPC-ken.

A kutatók azt javasolják, hogy ezeket a tényezőket is vegyék bele az EPC-kbe, a már benne foglalt térfűtési követelmények mellett. Ez lehetővé tenné az energiaigény pontosabb értékelését a hőszivattyú telepítése előtt, ahelyett hogy azt feltételeznénk, hogy a kereslet változatlan marad.

Az energiaigény előre jelzett nagymértékű növekedése csökkenthető az épület szigetelésének és légtömörségének javításával a hőveszteség csökkentése érdekében.

Mellékesen, fontos, hogy a jól szigetelt házakat rendszeresen szellőztessük. Dr. Galvin a „sokk-szellőztetést” javasolja, amikor reggel néhány percre, majd késő délután ismét kinyitjuk az összes ablakot. Ez lehetővé teszi a levegő cseréjét anélkül, hogy a falak túl sokáig lehűlnének és elveszítenék a fűtés előnyeit.

Hogyan tarthatunk fenn kényelmes hőmérsékletet hőszivattyúval?

Kényelmi szempontból a hőszivattyúk alacsonyabb hőmérséklete nem feltétlenül jelent nagy problémát, ha rendszeres a fűtési igény. Például beállíthat egy időzítőt reggelre, amikor felkel, és estére, amikor hazaér.

De ha szórványosabban igényli a fűtést, azt tapasztalhatja, hogy tovább tart, míg a szoba felmelegszik.

„Bizonyos esetekben előnyös lehet a fűtést télen napközben nagyon alacsony hőmérsékleten tartani,” mondja Dr. Galvin. Javasolja, hogy kísérletezzen a különböző fűtési módokkal, hogy megtalálja a kényelem és a fogyasztás közötti legjobb egyensúlyt.

Hozzáteszi, hogy bizonyos esetekben hasznos lehet az infravörös fűtőtestek időzítővel történő alkalmazása, amelyek gyorsan felmelegíthetik a helyiséget, ha szükséges, hogy kompenzálják a hőszivattyú késését.

Olcsóbb a hőszivattyú üzemeltetése, mint a gázkazáné?

A hőszivattyúk elektromos energiával működnek, nem gázzal. Európában jelentős árkülönbség van a kettő között.

Az Egyesült Királyságban a gáz jelenleg körülbelül 0,07 GBP (0,08 €) per kWh, míg az elektromosság körülbelül 0,28 GBP (0,33 €) per kWh. Ennek részben az az oka, hogy az elektromos áramra szén-dioxid-adót kell fizetni, míg a fűtésre használt gázra nem. A szakpolitikai költségek – például az üzemanyag-szegénység leküzdése és a megújuló energia támogatása – szintén gyakran hozzáadódnak az elektromos számlákhoz.

Hasonlóan az EU-ban a gáz jelenleg körülbelül 0,08 euró, míg az elektromosság majdnem 0,29 euró per kWh.

Valóban, a hőszivattyúk akár háromszor hatékonyabbak is lehetnek, mint a gázkazánok, mivel a hőt nem termelik, hanem átviszik. Ennek ellenére a gáz és az elektromosság közötti jelentős árkülönbség miatt nem mindig olcsóbbak.

„Ha az elektromosság ára csak háromszorosa a gázénak, a hőszivattyúk költségsemlegesek lennének,” magyarázza Dr. Galvin. Bár jelenleg ez nem így van, mégis kifizetődő lehet most hőszivattyút telepíteni.

„Van egy különbség a kazán és a hőszivattyú üzemeltetési költségei között,” mondja, „de ez nem hatalmas, ha okosan működtetjük. És lehetséges, hogy a jövőben ez megváltozik.”

Egyes szakértők azonban még nagyobb óvatosságra intenek. Bár számos tényezőt figyelembe kell venni, „ideális esetben az elektromosság és a gáz árának aránya 2,5-hez, vagy még jobb, ha kettőhöz közelítene,” mondja Dr. Jan Rosenow a Regulatory Assistance Project (RAP) munkatársa. Így a hőszivattyúk a legtöbb esetben megtérülők lennének.

De Dr. Galvinhoz hasonlóan ő sem tanácsolja, hogy most ne telepítsen hőszivattyút. „Egy hatékony rendszerrel és speciális tarifákkal még ma is sokat spórolhat egy hőszivattyúval.”

Most telepítsünk hőszivattyút?

Bár az árakat tekintve még nem értük el a hőszivattyúk költségsemlegességét, „egyszerűen muszáj dekarbonizálni,” mondja Dr. Galvin.

Az EU az épületek energiateljesítményének növelése érdekében ebben a hónapban kiadott szabályokban egyértelművé tette, hogy le kell szállnunk a gázról és az elektromos áramról, és terveket fogalmazott meg a hálózat szén-dioxid-mentesítésére. Ez „nagy kihívás, amelynek meg kell történnie, és együtt kell járnia a hőszivattyúkra, elektromos járművekre való átállással” és így tovább, mondja Dr. Galvin.

Az EU épületek energiateljesítményéről szóló irányelve előírja a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok teljes kivonását 2040-re.

Ez egyes országokban szükségessé, sőt kötelezővé teheti a hőszivattyút, így egy ilyen telepítése hosszú távon valószínűleg megtérül. Ezenkívül megvédi Önt a gázárak emelkedésétől.

„Ha előre rendelkezésre áll a pénz, azt mondanám, hogy valószínűleg a legjobb, ha előbb telepít, mint később,” mondja Dr. Galvin.

Kiemeli, hogy a hőszivattyúk iránti kereslet hirtelen megugrása, ha új szabályok lépnek életbe, hiányt eredményezhet a telepítők körében a jövőben.

Érdemes-e napelemeket telepíteni a hőszivattyú működtetéséhez?

Egy ideális világban Dr. Galvin a napelemek telepítését is javasolja, hogy a hőszivattyút tiszta, olcsó árammal láthassa el.

Cáfolja azt az érvet, miszerint a zöld technológia két formája szezonálisan összeegyeztethetetlen: télen a hőszivattyúkra van a legnagyobb szükség, nyáron pedig a napelemek termelik a legtöbb energiát.

„Valójában mindkét oldalon van egy hatalmas vállszezon, ahol a napsütés valóban sokat jelent,” mondja.

Kiterjedt modellezéssel megmutatta, hogy a fotovoltaikus energia hatékonyan csökkentheti a hőszivattyú üzemeltetési költségeit, amíg a panelek az optimális méretűek. Egy három hálószobás ház esetében becslése szerint 3 kW elegendő.