A szakértők elmagyarázzák, miért a skandináv országok telepítették a legtöbb ilyen hőszivattyút.
A hőszivattyúk valóban lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy jelentős energiamegtakarításokat érjenek el olyan országokban, mint Norvégia, Finnország és Svédország, ahol hideg teleikről ismertek.
Oyvind Solsta, aki egy vasúttársaság kommunikációs tanácsadója, megtapasztalta a hőszivattyúk előnyeit, amikor rájött, hogy a hőszivattyú által termelt hő jóval meghaladja a bejutó elektromos áram mennyiségét. Hőszivattyú telepítése az oslói dombokon található házába jelentős előnyöket hozott számára, beleértve a kényelem növekedését, a pénzügyi megtakarításokat és a klímabarát megoldást.
Norvégia azon országok közé tartozik, ahol a legtöbb hőszivattyú található, és ezt a technológiát a szomszédos Finnország és Svédország is aktívan használja.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) kiemeli a hőszivattyúkat a klímaváltozás elleni harc fontos eszközeiként, mivel a fűtési rendszerek évente nagy mennyiségű szén-dioxidot termelnek ki, ami a globális kibocsátás szempontjából számottevő. Az ilyen technológiai fejlesztések hozzájárulhatnak a környezetbarát és energiamegtakarító fűtési megoldások elterjedéséhez.
A hőszivattyúk működnek hideg éghajlaton?
Igen, a hőszivattyúk képesek működni hideg éghajlati körülmények között is. Az tény, hogy a skandináv országok, amelyek híresek kemény teleikről, a legnagyobb felhasználók közé tartoznak, megcáfolja azt a gyakran elterjedt feltételezést, hogy a hőszivattyúk nem működnek hideg időben.
Az előítélet és a hamis mítoszok ellenállást keltenek Európában és másutt is a hőszivattyúk terjedése ellen. Caroline Haglund Stignor, a svéd RISE Research Institutes kutatója szerint sokan elutasítják ezt az átalakulást, ideértve olaj- és gáztermelő országokat, vállalkozásokat és egyes embereket.
A hőszivattyúk azáltal működnek, hogy a kültéri hőt kivonják, amely hideg időben is létezik, és átadják azt a beltérben. A modern hőszivattyúk leolvasztó rendszereket és változtatható fordulatszámú kompresszorokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik számukra a hatékony működést szélesebb hőmérséklet-tartományban.
Bár hideg időben a hatékonyságuk valamelyest csökkenhet, még mindig hatékonyabbak és környezetbarátabbak, mint sok más fűtési lehetőség, hangsúlyozzák a szakértők.
A hőszivattyúk jobbak, mint az elektromos fűtés?
A hőszivattyúk kiforrott technológia, amely bizonyítottan képes melegen tartani milliók otthonait minden télen. Azonban folyamatos fejlesztéseken mennek keresztül annak érdekében, hogy még hatékonyabbá és jobbá váljanak – mondta Stignor.
A Regulatory Assistance Project (RAP) független csoport tanulmánya szerint a levegős hidegklíma hőszivattyúk akár kétszer olyan hatékonyak lehetnek, mint az elektromos fűtés, amikor a külső hőmérséklet -30 Celsius fok alá süllyed.
Ugyanakkor egyes országokban, például Franciaországban, a hőszivattyúk ellenzői azt állítják, hogy magasabb áramfogyasztással járnak, és nem mindig működnek jól olyan otthonokban, amelyek rosszul szigeteltek vagy más körülmények között. Az olaj- és gázkemencék még mindig népszerűek sok országban.
Németországban például a koalíciós partnerek megállapodtak abban, hogy 2045-től betiltják a fosszilis alapú fűtést, és az állam támogatja a hőszivattyúk elterjedését, bár jelenleg még csak a lakások három százalékában használják őket, de az eladások növekedésnek indultak.
Hogyan segítenek a hőszivattyúk a norvégoknak pénzt megtakarítani?
Norvégiában szinte nincs távfűtés, és 2020 januárjában betiltották az olajkemencéket. Az ország hideg téli hónapjaiban a meleg fenntartásához főként a bőséges és tiszta elektromosságot használja ki, amelyet hatalmas vízerőforrásaikból nyernek.
A hőszivattyúk segítségével minden elfogyasztott kWh villamos energiából körülbelül 3-5 kWh hőenergiát állítanak elő, ami rendkívül energiahatékony megoldás és kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ez lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy jelentős megtakarításokat érjenek el.
Oyvind Solstad példájában láthatjuk, hogy miután két évvel ezelőtt elektromos radiátorát levegő-levegő hőszivattyúra cserélte, villanyszámlái csökkentek, annak ellenére, hogy elektromos autót is vásároltak közben. Bár a hőszivattyú telepítése kezdeti befektetésként tűnhet költségesnek (körülbelül 2500 euró telepítéssel együtt), Solstad szerint „néhány éven belül” megtérül.
Ezen felül a hőszivattyúk nyáron légkondicionálóként is működnek, ami további előnyt jelent.
Az ukrajnai háború okozta energiaválság idején, amikor a villamos energia ára Norvégiában emelkedett, rekord eladásokat értek el a hőszivattyúk, ami azt mutatja, hogy az emberek felismerik az energiahatékonyság fontosságát.
A Norvég Hőszivattyú Szövetség (NOVAP) vezetője, Rolf Iver Mytting Hagemoen szerint a norvégok felkészültek a magasabb áramárakra az elkövetkező években, és az energiahatékonyság egyre fontosabb szerepet játszik az ország energiapolitikájában.
A cikk eredeti nyelven itt érhető el: https://www.euronews.com/green/2023/10/30/do-heat-pumps-work-in-winter-experts-explain-why-nordic-countries-have-installed-the-most-
