Nem túl vidám jövő a komló termesztők számára?
Európa: A Komlótermesztés és a Sörfőzés Veszélyben
Európa az aromás komló termesztésének kiváló területe, amelyet a sörkészítés során használnak. Ám a körülmények melegebbek és szárazabbak lettével, a komlótermelés visszaesett a kontinens komlótermesztési központjában, mint amit egy nemrégiben megjelent tanulmány mutatott ki a Nature Communications-ben. Emellett a magas hőmérséklet a komló alfasavtartalmát is csökkenti, ami a sör keserű ízének forrása.
Bár ezek az eredmények aggodalomra adnak okot a komlóval kapcsolatban, egyes szakértők azt figyelmeztetik, hogy a változó ízlés és az alkalmazkodó iparág valószínűleg hozzájárulnak a kialakult tendenciákhoz.
Komló időjárás
Ideális körülmények a komló számára
A Meteorológiai Világszervezet szerint Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, az átlaghőmérséklet jelenleg több mint 2°C-kal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban. A szárazság az erősebb és gyakoribb esőzések hiányától szenvedi az 1800-as évek óta.
A kutatók Németországra, Szlovéniára és Csehországra koncentráltak, és az iparági adatokat a komlótermelés és az alfasavtartalom tekintetében párosították két 24 éves időszakra: 1971–1994 és 1995–2018, összehasonlítva regionális időjárási adatokkal és az európai meteorológiai hosszú távú éghajlati rekordokkal. Az összehasonlítás során a kutatók azt találták, hogy a száraz körülmények miatt egyes régiókban közel 20%-kal csökkent a komlótermelés, míg az alfasavtartalom 34%-kal csökkent.
A Komló Érésének Időzítése és az időjárás
A komló kora tavasszal hajt ki az alanyból, nyár elején virágzik, majd a nyári napforduló után a naphossz lerövidülésével kezdi meg ízes tobozainak fejlődését. Az adatok azt mutatták, hogy 1970 óta a komlótermesztési időszak kezdete körülbelül 13 nappal előretolódott, és a tobozok akár 31 nappal korábban is kifejlődhetnek. Ennek eredményeként a komló hosszabb, melegebb napokon érik be.
„A magas hőmérsékleten történő komlótermesztés növeli a növény vízfelhasználását” – mondta William Bauerle, a Colorado Állami Egyetem növénykutatója, aki nem vett részt a vizsgálatban. „Ez pedig csökkenti az alfasavak és az aromaprofil, az illékony anyagok és az illóolajok tartalmát. Ezek az aromák gyakorlatilag elpárolognak – a levegőbe kerülnek és elvesznek.”
A változásokhoz való alkalmazkodás nehéz lesz, mondta a tanulmány társszerzője, Miroslav Trnka, a Cseh Tudományos Akadémia klímakutatója. Bár a vízhiány bizonyos mértékig kezelhető öntözéssel, „nagyon nehéz megvédeni a komlómezőket a magas hőmérséklettől.”
Trnka elmondta, hogy sok más élelmiszernövényt, például az árpát, el lehet vetni és betakarítani az év elején, hogy elkerüljük a nyár szélsőségeit, de a komló a nyári napforduló utáni rövidülő naphosszhoz van kötve, így „nem lehet elkerülni a nyári hőséget.”
Hozzátette, hogy a mezőgazdasági gyakorlatok mindig is alkalmazkodtak az éghajlati változásokhoz. Az alkalmazkodás viszonylag egyszerű és egyértelmű volt. De az eredmények azt mutatják, hogy „nem szabad túlbecsülnünk alkalmazkodó képességeinket, mert vannak olyan akadályok, amelyekkel nehéz megküzdeni.”
Az Éghajlatváltozás és a Komlóipar Jövője
A kutatók olyan modelleket készítettek, amelyek a jövőre vonatkozó trendeket előrejelzik. Előrejelzéseik szerint az európai komlóhozamok 2050-re 4-18%-kal, az alfa-tartalom pedig akár 30%-kal is csökkenhet az állandóan melegedő éghajlat miatt. Figyelmeztettek arra, hogy az európai komlóiparnak 20%-kal kellene növekednie, hogy lépést tartson a klímaváltozással.
Azonban egyes szakértők úgy vélik, hogy a tanulmány eredményeit nehéz kibővítve értelmezni.
Adrian Forster, aki a „Komló: termesztésük, összetételük és felhasználásuk” című mű társszerzője, és már évtizedek óta tanulmányozza a klímaváltozás hatásait a komlóra, azt állítja, hogy a megfigyelt változásokat befolyásolhatta a sörpiac ízpreferenciájának változása. Megjegyezte, hogy a tanulmány szerzői összekapcsolják az alfasav-tartalmat és a „minőséget”, de a kézműves sörfőzők által kedvelt „aromakomló” természetesen alacsony alfasavtartalmú. „A változó fajtaválasztásról egyáltalán nem beszélnek” – mondta a tanulmányról. „Ez befolyásolja a hozamot és az alfa-tartalmat.”
Kerry Templeton, aki a Új-Zélandi Növény- és Élelmiszerkutató intézet munkatársa, azt is megjegyezte, hogy az alfasavtartalom csökkenése egybeesett a kézműves sörfőzés növekvő népszerűségével. Szerinte már nem az alfasavak az egyetlen mutatói a komló minőségének sok sörgyártó számára.
„Nem az alfasavak miatt aggódnék a komló minőségének romlása miatt” – mondta Templeton. „Az alfa továbbra is fontos, de nem az egyetlen szempont.” Templeton nem vett részt a vizsgálatban.
Megoldások és Jövőkép a Komlótermesztés Számára
Az ipar évtizedek óta tudatában van a klímaváltozásnak az alfasav-termelésre és terméshozamra gyakorolt hatásának, és az alkalmazkodás folyamatban van, mondta Forster. Legutóbbi kutatások szerint a különböző komlófajták eltérően reagálnak a hő- és vízterhelésre: A régebbi, hagyományos fajták, amelyek szorosan alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, kevésbé teljesítenek jól, míg néhány újabb fajta sokkal ellenállóbb a forró és száraz időjárási viszonyokkal szemben. Ennek a tudásnak segítenie kell a termelőket és a sörgyártókat abban, hogy a klímaváltozásnak ellenállóbb fajtákat válasszanak, bár elismeri, hogy ez időbe telhet.
„A sörfőzők meggyőzése arról, hogy módosítsák receptjeiket, nem lesz könnyű – meglehetősen konzervatívak” – mondta Forster.
Bauerle szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szelektív nemesítést is magában foglalhat, és érdemes lehet újra vizsgálni azokat az ősi komlófajtákat, amelyekből a mai kereskedelmi komlófajtákat eredetileg kifejlesztették. „A genetikai alapok ismeretében tenyészthetünk olyan komlót, amely bármilyen klímához alkalmazkodik, ahol termeszteni szeretnénk.”
„Előfordulhat, hogy az aromák és ízek kompromisszumot kötnek” – mondta Bauerle. „Sikerrel szaporodhat egy melegebb klímában, de milyen genetikai tulajdonságokat kell feláldozni annak érdekében?”
Templeton hangsúlyozta, hogy a komlót a világ más részein is termeszthetik. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár hagyományosan a komlót csak a középső szélességi fokokon termesztették, Floridában és Brazíliában már sikeresen kipróbálták a kereskedelmi termesztését mesterséges kültéri világítás segítségével, ami lehetővé teszi a fotoperiódus vagy a nappal hosszának szabályozását.
„Világszerte sok olyan terület van, ahol lehet komlót termeszteni, ami nem” – mondta. „Nem látom, hogy a sörünk sietve eltűnne.”
Ez a cikk eredetileg az Eos oldalon jelent meg. Olvassa el az eredeti cikket itt.
A cikk eredeti nyelven itt érhető el: https://www.discovermagazine.com/health/a-not-so-hoppy-future-for-beer-drinkers
